Márai Sándor különleges élete – tudta, hogy a méltán világhírű Márai egy igazi világpolgár volt? Ismerje meg életének legfontosabb fordulópontjait, igazán érdekes történeteket tudhat meg egyik legelismertebb írónkról!

Márai Sándor az 1900-as évek egyik legelismertebb írói közé tartozott, akinek ráadásul igazán érdekes és különleges az életútja, hiszen egy igazi világjáró volt. Élete tele volt jelentős, olykor azonban igen tragikus eseményekkel, ám talán éppen ezen események járultak hozzá ahhoz, hogy ennyire jelentős írónak tekinthetjük őt.

1900. április 11-én Kassán született, és ez is maradt számára az otthon, a város, ami után később is vágyódott, különösen távoli országokban való tartózkodása során. Sokan a mai napig nem tudják, hogy öccse Radványi Géza volt, a neves filmrendező, akinek nevéhez például a Valahol Európában megalkotása is köthető.

Franz Kafka első magyar fordítója, valamint az elsők között volt, aki róla írt.

1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát (Lolát), majd 1927-ben közel-keleti útra indult akkori lapja megbízásából. Ebből a kalandos utazásból született az Istenek nyomában című műve, amely a távoli világ kultúráját és gondolkodásmódját mutatta be részletesen.

1928-ban hazaköltözött feleségével a Mikó utcába, amely akkoriban egy komoly irodalmi negyed részének számított olyan szomszédokkal, mint Kosztolányi Dezső. Márai legtermékenyebb írói korszaka erre az időszakra tehető, hamar korának egyik legnépszerűbb írójává vált, felolvasásokat tartott a rádióban, valamint a Nyugat című folyóiratba is gyakran írt.

1933-ban lapja Berlinbe küldte. Érdekesség ebből az időszakból, hogy lenyűgöző bátorsággal és hitelességgel számolt be a nácizmusról, az ekkor született műve a Messiás a Sportpalastban az egyik legremekebb magyar antifasiszta írás, amely egyfajta Hitler-paródia is.

1939-ben született meg fia, aki azonban tragikus módon néhány héttel születése után vérzékenység miatt meghalt, ami annyira megviselte Márait, hogy hetekig nem volt képes megszólalni sem.

Márai tehetségére ebben az időben figyeltek fel a színházak is, 1940 októberében mutatták be Kaland című színdarabját, amelynek alapját a Rendelés előtt című novellája képezte, ráadásul saját maga dolgozta át a művet az előadás előtt. A darab számára meglepő módon olyan hatalmas sikert aratott, hogy több, mint 350 alkalommal játszották, valamint színművét a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjjal jutalmazta.

1942-ben az MTA levelező tagja lett, majd 1945-től rendes tagja.

Egy igazi világutazó volt, nehezen érezte magát otthon bárhol a világban: 1948-ban Svájcba utazott, 1950-ben Olaszországban, majd 1952-ben New Yorkban telepedett le, 1957-ben megszerezte az amerikai állampolgárságot is, de ez sem volt végleges, hiszen 1968-tól újra Olaszországban, 1979-től pedig haláláig San Diegóban élt.

1967-ben végrendeletben kérte családját, hogy amennyiben az oroszok elhagyják Magyarországot, kéziratait helyezze letétbe az MTA-nál, erre azonban nem került sor, hiszen felesége hamarabb elhunyt Márainál.

1988-ban többen is megkeresték műveinek újra kiadásának okán, többek között a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Írók Szövetsége is, azonban ő kitartóan visszautasított minden ilyen kérést.

Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Felesége és fia halála után szegénységben, betegségben élt, alig tudta ellátni magát, egyedül maradt, látogatókat is ritkán fogadott, súlyos depresszió kínozta. Márai elkeseredettségében úgy gondolta, a reménytelen magányból csak az öngyilkosság jelenthet számára kiutat, ezért 1989. február 21-én főbe lőtte magát. Hamvait felesége, Lola hamvaihoz hasonlóan az óceánba szórták.

Márait az ezt követő években sorra posztumusz kitüntetésekkel, díjakkal jutalmazták, 1990-ben Kossuth-díjat kapott, számos alkotásából színpadi előadás vagy film készült, művei pedig világszerte több nyelven kezdtek el megjelenni.