Számos olyan találmány létezik, amelyet talán minden nap használunk, a legtöbben mégsem tudjuk, hogy magyar ember által jött létre, pedig ha valamire, híres feltalálóinkra méltán büszkék lehetünk! Bemutatok most néhány olyan magyar találmányt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak köszönhetünk.

1. Karburátor – Bánki Donát

Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt fejlesztették ki 1890-ben az úgynevezett Bánki-Csonka motort, amely később a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes termékévé vált. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.

2. Radarvisszhang – Bay Zoltán

Úttörő munkásságának nagy eredménye, hogy megalapozta azt, hogy a radarcsillagászat létrejöhessen. Az ő nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció. Ő vezette azt a csoportot, melynek először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. A kísérlet lényege az volt, hogy a Földről a Holdra küldött radarjelek visszaverődését érzékeljék. Valójában ez volt az első alkalom, amikor az ember elért egy Földön kívüli objektumot, maga a kísérleti technika pedig hamar a radarcsillagászat alapjává nőtte ki magát. A radarcsillagászat igen fontos szerepet játszott Albert Einstein általános relativitáselméletének igazolásában is.

3. Villanyóra – Bláthy Ottó Titusz

Gépészmérnök létére találmányai az elektrotechnika és a villamosság témájába tartoznak. Legnagyobb szabadalma az indukciós fogyasztásmérő volt, melyet napjainkban villanyóra néven emlegetünk. Az azóta szinte minden lakásban megtalálható villanyóra tulajdonképpen ugyanaz a szerkezet, amit Bláthy Ottó megalkotott. Számos egyéb találmánya is volt, például a fogyasztásmérő, a zárt vasmagú transzformátor, és a háromfázisú generátor is.

4. Sugárhajtómű, szárnyashajó – Fonó Albert

Több, mint 50 szabadalommal gazdagította a hazai innovációs tevékenységet. Találmányai leginkább a közlekedéshez köthetők, és a mai napig meghatározóak, mind a vasúti-, a vízi-, vagy a légiközlekedés terén. Találmányai között megtalálható az 1923-ban kidolgozott gőzkazán és egy később szerkesztett bányászati légsűrítő berendezés. Ő volt az egyik első ember, aki kidolgozott egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe később Kármán Tódor is bekapcsolódott. A sugárhajtás egyik úttörője, a torlósugárhajtómű feltalálója.

5. Dízelmotor, gázturbina – Jendrassik György

1927-ben készítette el több éves fejlesztés után el a Jm 130 típusjellel illetett 12 lóerős motort. Ezt továbbfejlesztve később a két-, négy és hathengeres változatok is elkészültek, amelyek egyik fő jellegzetessége az előkamrás égéstér volt. A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása, de a dízelmotorok a hajózásban és a közúti járművekben is elterjedtek. Dízel üzemű motorjait korának vasúti, közúti és vízi járműveiben is használták.

6. C- vitamin – Szent-Györgyi Albert

1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért, és a C-vitamin izolálásáért, amely azóta is minden nap segít megőrizni egészségünket. Ezzel az eredménnyel ő az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában érdemelte ki a díjat.

Ezen kívül az izomban felfedezett egy fehérjét, és kimutatta, hogy ez a fehérje felelős az izom összehúzódásáért, továbbá, hogy az összehúzódáshoz szükséges energia közvetlen forrását is felismerte – egyes vélemények szerint ezért is járt volna neki egy Nobel-díj.

7. Hologram – Gábor Dénes

A holográfiát Gábor Dénes találta fel 1947-ben. Ezzel a képek rögzítésének egy olyan módját fedezte fel, amely minden eddig ismert módszernél több információ visszaadását tette lehetővé. Az eljárást holográfiának nevezte el, amely két görög szó összetételéből jött össze (egész, teljes + írás, irat). Fantasztikus találmányáért Gábor Dénest 1971-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el.